A grafikus programok a k�pkezel�s �s t�rol�s szempontj�b�l k�t csoportra oszthat�k. A vektorgrafikus szoftverek az �br�zol�s sor�n a k�pet alkot� alakzatokat matematikai egyenletekkel �rj�k le, ebb�l ad�dik az az el�ny, hogy az ilyen k�pek korl�tlan m�rt�kben nagy�that�k �s �ltal�ban kisebb helyet foglalnak el. E tulajdons�g�nak k�sz�nhet�en az egyik legtipikusabb felhaszn�l�si ter�lete a c�ges log� k�sz�t�s.

A rasztergrafikus k�p pixelekb�l (pontokb�l) �ll, �s az �llom�nyok a k�p minden egyes k�p�pontj�nak sz�n�t elt�rolj�k. Azt a tulajdons�g�t haszn�lja ki a rasztergrafika az emberi szemnek, hogy bizonyos m�ret alatt az ember nem l�tja a pontokat, hanem folytonos sz�nes fel�leteket l�t. A rasztergrafika legnagyobb el�nye, hogy oly m�don alkalmas a val�s�gh� k�pek �br�zol�s�ra, hogy azok elk�sz�t�se nem ig�nyel olyan hossz� id�t, mint egy festm�ny�

E t�rol�si �s feldolgoz�si m�d tov�bbi el�nye, hogy minden egyes k�ppont k�l�n szerkeszthet�, �gy f�nyk�pek feldolgoz�s�ra, retus�l�s�ra kiv�l�an haszn�lhat�, h�tr�nya viszont az, hogy ezek a k�pek sokkal nagyobb lemezter�letet foglalnak �s a sz�m�t�g�p mem�ri�j�nak m�ret�vel szemben is ig�nyesebbek, ugyanakkor az ilyen k�pek min�s�groml�s n�lk�l csak korl�tozottan nagy�that�k.

A rasztergrafikus programok k�z� tartozik az Adobe Systems Photoshop nev� programja, amely egyfajta etalon a k�pfeldolgoz�ssal �s grafik�val foglalkoz�k k�r�ben. Ezzel a szoftverrel szinte mindenf�le k�pfeldolgoz�ssal kapcsolatos probl�ma megoldhat�. A programban kor�bban t�bbf�le �j�t�s jelent meg, amelyet el�bb vagy ut�bb a konkurens programok fejleszt�i is �tvet�tek. Ezek k�z� tartozik a r�tegek kezel�se (amikor a k�p jellemz� r�szeit k�l�nb�z� r�tegekre – f�li�kra – helyezik, �s r�tegenk�nt m�dos�tj�k), vagy a be�p�l� seg�dprogramok, azaz a „plug-in”-ek haszn�lata (ezek egy k�l�n k�nyvt�rban elhelyezked�, esetleg m�s fejleszt�t�l sz�rmaz�, speci�lis funkci�j� f�jlok, k�l�n programok, amelyek bet�lt�s ut�n be�p�lnek a Photoshop program men�rendszer�be).

A k�pek r�tegenk�nti kezel�se az�rt el�ny�s, mert a r�tegekre helyezett objektumok a k�p m�s r�tegeinek m�dos�t�sa n�lk�l v�ltoztathat�k meg, tartalmuk �n�ll�an mozgathat�. A r�tegek �tl�tsz�v� tehet�k, k�z�tt�k k�l�nf�le csoportos�t�si �s egy�b m�veletek v�gezhet�k, sorrendj�k vari�lhat�, rajtuk k�l�n-k�l�n m�s grafikus sz�r� alkalmazhat� stb.

A Photoshop ma a nyomdai el�k�sz�t�s �s k�pfeldolgoz�s legelterjedtebb programja, tud�sa miatt is a professzion�lis fot�sok, webdesignerek, filmes ut�munk�val foglalkoz� szakemberek megbecs�lt eszk�ze.

A CS3 verzi�t�l kezdve k�t v�ltozatban ker�l forgalomba Standard �s Extended. Ut�bbi a Standard verzi� minden szolg�ltat�s�n k�v�l fejlett eszk�z�ket tartalmaz a 3D modellez�s �s mozg� k�pek szerkeszt�s�hez.

A Standard verzi�t a fot�sok, webes szakemberek �s az amat�r felhaszn�l�knak, m�g az Extended b�v�tett kiad�st a filmesek, m�rn�k�k �s eg�szs�g�gyi dolgoz�k sz�m�ra aj�nlja a gy�rt�.

A program alap�tlete k�t testv�r, John �s Thomas Knoll nev�hez f�z�dik. Fot�z�s�rt rajong� �desapjuk volt az Apple II sz�m�t�g�p egyik els� tulajdonosa – ezzel egy�tt volt a programot meghat�roz�, k�t f� komponens. 1987-ben, mialatt Thomas a k�pfeldolgoz�s doktori fokozat�nak megszerz�s�re k�sz�lt, John az ismert filmrendez�, George Lucas c�g�n�l, az Industrial Light And Magic-n�l dolgozott. Thomast bosszantotta, hogy Apple Mac Plus g�pe k�ptelen volt megjelen�teni a sz�rke�rnyalatos k�peket, ez�rt elhat�rozta, hogy saj�t k�dot �r. Testv�r�vel egy�ttm�k�dve k�sz�tett�k el programjukat, melynek a Display nevet adt�k. 1988-ban a szoftver nev�t ImagePro-ra v�ltoztatt�k, majd h�zalni kezdtek vele a nagyobb szoftverc�gekn�l. El�sz�r nem tal�ltak lelkes fogadtat�sra, mind�ssze k�t c�g, a szkennereket gy�rt� Barneyscan, �s az Adobe mutatott �rdekl�d�st a program ir�nt. John �s Thomas Knoll programj�nak korai verzi�i Barneyscan XP n�ven, a hardver mell� j�r� szoftvercsomag r�szek�nt ker�ltek forgalomba.

V�gleges otthonra az Adobe-n�l tal�ltak, a Photoshop 1.0-s, kiz�r�lag Macintosh platformra fejlesztett verzi�ja 1990 febru�rj�ban ott jelent meg. 1991-ben ker�lt piacra a 2.0-s, majd 1992-ben a 2.5-�s verzi�. Ut�bbi volt az els� Photoshop, amely m�r Windows platformon is futott. 1993-ban jelent meg a program 3.0-s, 1996-ban a 4.0-s, 1998-ban az 5.0-s, 1999-ben az 5.5-�s, 2000-ben a 6.0-s, 2001-ben a 7.0-s, 2003-ban a CS (8.0), 2005-ben a CS2 (9.0), 2007-ben a CS3 (10.0), 2008-ban a CS4 (11.0) v�ltozata. 2007 �prilis�t�l a szoftver egyszerre k�t v�ltozatban (sima, illetve Extended) kaphat�. Az Extended verzi� lehet�s�get ad mozg�k�pek, anim�ci�k, valamint 3D-s k�pek r�tegeinek szerkeszt�s�re is.

A 4.0-s v�ltozatt�l kezdve a Photoshop magyar nyelv� kezel�fel�lettel is el�rhet�.

�rdekess�g, hogy a Knoll testv�rek a Photoshop nevet kiz�r�lag munkan�vnek sz�nt�k, arra sz�m�tva, hogy vev�j�k – egy piackutat�st k�vet�en – �gyis �tkereszteli a programot. Az Adobe marketingesei h�napokat t�lt�ttek felm�r�sekkel, v�g�l maradtak a Photoshop elnevez�sn�l.

forr�s: wikip�dia